Nyár van... de lassan vége :)

Ma többször szóba került a blogom, nem én hoztam szóba :) Az egyik megjegyzés szerint a blogomban is nyár van :) Igen, tényleg. Sokat vállaltam előtte, és olyan jó volt néhány hétig lazulni, pihenni, reggel még nem tudni, hogy este mi a program :) Azt hiszem, erre való a nyár, és ennek is megvan a helye, szépsége és  fontossága. De mindig véget ér...

Forrás: Google képek

Korábban lesz sötét, ezért bosszankodhatok, ha nem megyek le időben futni, éjjel hűvösebb van és újra kell a takaró. Lassan a suli is elkezdődik, nagyobb lesz a forgalom, és én lassan rájövök, hogy nincs egy normális őszi ruhám :)
Én is lassan elkezdek visszarendeződni. De most valahogy másképpen, nem sajnálva a nyarat. Valahogy most olyan szép, hogy sercegnek az őszi falevelek futás közben a cipőtalpam alatt! Örömmel kezdem el szőni a terveimet, hogyan térek vissza a pörgésbe, a munkáimba. Az egyik legszebb dolog, hogy valahol ugyanúgy lesz, de valahol meg mégis másképpen. Visszatérünk ilyenkor valamibe, ami egy picit mégis másabb mint egy évvel ezelőtt. Megvan ennek is a maga szépsége :)