Úgy alakult, hogy én igazából felejteni mentem. A készülődés már önmagában nagy kihívás volt, kézipoggyászba bepakolni egy heti cuccot, persze indulás előtt ijedtem meg, hogy nehezebb mint 10 kg, de csak konyhai mérlegem van, így apránként méricskéltem... Sosem hittem volna, hogy egy-egy ruha ennyit nyom :-) De persze nem volt semmi baj, bár én már feladtam, hogy beletuszkoljam a bőröndöt a kijelölt rácsba, de a kedves reptéri munkatárs nem hagyta, hogy feladjam sok pénzért a csomagom, azt mondta, hogy ha jobban tuszkolom, belemegy az, nehogy már erre költsem a pénzem- ezúton is köszi neki :-)
Bariban már minden annyira olasz volt :-) A büszke reptéri busz sofőrje, aki úgy konferálja fel magát, mintha minimum egy repülőteret irányítana, és ezt imádom bennük! Aztán vártak a Lányok, és akkor már minden ment mint a karikacsapás- felejtettem... Elfelejtettem például fáradtnak lenni, hisztizni, néha gondolkodni is, mert a Többiek mindent annyira szépen megszerveztek, hogy tényleg csak annyi volt a feladatom, hogy menjek, ámuljak, fényképezzek, beálljak egy fotóra, és élvezzem :-) Jó volt mindig együtt lenni, menni, jönni. Jó volt, hogy ha bármi gond adódott, mindig volt valaki a csapatból, aki felhozta a "valamiért most ez történik, ezzel kell kezdenünk valamit" hozzáállást! Gyönyörű helyeken voltunk, meg olyanokon is, ahova nem is akartunk menni, de még ott is istenien elvoltunk :-) Az olaszoktól egyre több pozitív dolgot tapasztaltam, az optimizmusuk, a nyitottságuk, a kommunikációs kényszerük ezúton is egyszerűen elbűvölt. Amikor például a Surbo-Lecce járaton a sofőr nem hagyja, hogy tőle vegyünk jegyet, mert az drágább, hanem elmegy velünk a Gazdaboltba (hova máshova?!) jegyet venni, ezzel feltartva a "hatalmas" falucska közlekedését... Annyira segítőkészek, még ha a menetrendet nem tudja senki sem pontosan ;-)
Azt hiszem, terápiára lehetne felírni ezt az úti célt bizalmatlanság, szerelmi bánat, csalódottság, depresszió, kimerültség esetén... Majd amikor nagyon menő coach leszek, akkor az ügyfeleimnek receptre felírom! Persze kötelező kísérő leszek :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése