Szeretem a kihívásokat. Most pedig bebizonyíthatom, hogy mennyire tudok helytállni.
Van egy nagy álmom, aminek eddig nem láttam a megvalósítási lehetőségeket. Szeretnék megtanulni valamit és a jövőben ezzel is foglalkozni. Ezt el is mondtam, azt hiszem, a legjobb helyen :-) És hopp, megkaptam a lehetőséget. Bedobtak a mély vízbe, ahogy mondani szokták. Állítólag így lehet a legjobban megtanulni úszni. A volt NDK-ban, ahol gyerekkoromat töltöttem, tényleg így tanították meg úszni a gyerekeket. Én megtanultam, úgyhogy mondhatom, nálam működik ez a technika.
Azóta (mert coach vagyok) figyelem magam, hogyan reagálok. Első sorban örülök, a számomra fontos embereknek azonnal el kellett mesélnem, hogy el tudjam ezt a nagy örömöt viselni. Aztán lassan kezdem felfogni, mit is jelent. Tódulnak a gondolatok. Felkészülés, várakozás, önmagam felkészítése. Amikor hajlok a kétségbeesés felé, akkor az jut eszembe, hogy valamiért engem választottak, biztosan megvan az okuk, és látnak bennem valamit. És megbíznak bennem. Ez egyrészt megnyugtat, másrészt óriási lendületet ad, hogy bizonyítsak, ami pedig nagyon motiváló. Eddig sokszor éreztem úgy, hogy olyan sok minden van bennem, és szeretnék bizonyítani, de eddig nem nagyon adtak lehetőséget. Most egy teljesen új közösségben megkaptam.
Nagyon kíváncsi vagyok magamra, a többi érintettre, a tanulásra, a bizonyításra.
Beszámolok majd a részletekről, ha nem esznek meg vacsira :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése