2013. február 14., csütörtök

Falak

Most azokról a falakról, amiket mi, emberek vagyunk hajlamosak magunk köré emelni. Nektek van? Szerintem mindenki hajlamos magát "befalazni", volt olyan időszakom, hogy falak már nem is voltak elegendőek, már a plafont építettem- de barátaim és szeretteim segítettek nekem a lebontásban. Miért is csináljuk, mire is használjuk a falainkat?
Elsősorban biztonságot adnak, hiszen általában akkor építjük őket, amikor valami csalódás ér minket és bemenekülünk a saját kis világunkba. Ezzel nem is lenne baj, csak sajnos a falak minket, odabent gubbasztókat is korlátoznak. Sok ügyfelemmel dolgoztunk a falak lebontásán- azért, mert ők ezt találták jó megoldásnak. Saját magammal más stratégiát követek az "öncoaching" utamon...

Forrás: Google képek

Nekem szükségem van a falaimra, igenis kellenek. Azt hiszem, azért, hogy amikor kijövök, akkor tudjak segíteni, tudjak szeretni, tudjak elfogadni- ehhez szükségem van egy kis belső világra. Most sokan azt hiszik, hogy ez szörnyű lehet, hiszen odabent magány van, és egyedül "gubbasztás". De nem. Az én falaim már egy olyan szerkezet, amin van ajtó, ablak. Az ajtót nem csak én tudom kinyitni, van másoknak is kulcsa hozzá, a megértés, érdeklődés, a mosoly nagyon jól működő kulcsok. És odabent nagyon jó kis helyet alakítottam ki. Meghittség, pihenőhelyek, béke- ahová jó hazatérni. És ahova mások is betérhetnek, de ahol bármikor lehetek egyedül- amikor éppen arra van szükségem. Nálam ez működik.
Ti hogy álltok az építkezéssel?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése