Amikor meghallottuk, hogy megnyílt, Esztivel, szintén macskás kolléganőmmel azonnal megbeszéltük, hogy a vasárnap délutánunkat ott töltjük. Ez másnak is eszébe jutott, így 10 percig várakoznunk kellett, de ez a márciusi napsütésben nem volt gond. Bár kettesben érkeztünk, négyesben ültünk le egy asztalhoz, mert nem volt máshogy hely. A helyen 12 volt menhelyi cica lakik és éli mindennapjait. Eleinte kicsit kibújt belőlem az állatvédő, én máshogy élek itthon a cicámmal, akkor ül az ölembe amikor ő akar, egyébként nem zavarom a pihenését. Ezek után kicsit rosszul fogadtam, hogy sokan megfognak egy macskát, aki éppen iszkol el, és odaülnek vele egy asztalhoz. De aztán belegondoltam, hogy ezek a cicák egy hete még a menhelyen éltek, és ahhoz képest biztosan szebb ez az élet, hogy egy kávézóban szeretgetik őket.
Mivel menhelyi cicák, állandóan éhesek, így simán belekóstolnak az ételbe, kávéba, erre figyelni kell. Amikor az asztalunkra felugorva falni kezdte egy cica Eszti megmaradt muffinját, el sem mertük előle venni. De aztán boldogan elaludt a cukros bekómázott állapotában :)
A kávézó átlagos lenne, de hát ott vannak a cicák, akik nagyon édesek és barátságosak. Nagyon ismerkedős hely, ha leülsz egy cicához, természetes, hogy alaki odajön és beszélgettek arról, hogy milyen szépen dorombol vagy milyen cuki. Úgyhogy akár egyedül is betérhet az ember, nem lesz egyedül :) Azért figyelmeztetni kellene a macskával nem rendelkezőket, hogy innen hazatérve biztosan megfogalmazódik bennük, hogy "kell egy macska" :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése