Visszatérés

Már olyan régen nem írtam... Mostanában sokszor gondoltam rá, hogy ezt vagy azt de jó lenne kiírni magamból, leírni Nektek. De sokszor kavarogtak a gondolataim és inkább beszélgettem mint írtam :)

Forrás: Google képek

Ma egy coach előadásán voltam este egykori iskolámban. Az előadás, az "ifjú" előadó lelkesedése, ereje és lendülete után úgy éreztem, még nem tudok beszállni a kocsimba és hazajönni. Így a Duna-part felé vettem az irányt és andalogtam egyet. És gondolkodtam, ahogy ezt andalgás közben kell :) Nem rohantam haza, nem siettem sehova. Rég volt már ilyen. Mindig futok, mióta futok :) Rohanok reggel, rohanok este, rohanok hétvégén. A saját magam által támasztott elvárásoknak próbálok megfelelni és másokra haragudni, ha nem megy. Séta közben elgondolkodtam azon is, miért nem írtam mostanában. Ezzel össze is foglaltam, mi történt az elmúlt fél évben.
Éltem. Szerettem. Futottam, a testem szerint túl sokat is. Élveztem. Küzdöttem, küszködtem, idegeskedtem, elégedetlenkedtem. Most már ez utóbbiakat nem tenném, de ugye  a múlton nem tudok változtatni. Tapasztaltam, segítettem, új barátokat találtam vagy ők találtak engem, csodáltam, felnéztem emberekre, motiválódtam, inspirálódtam.
Teljesen szokványos történések, most mégis annyira más minden. Mintha eddig nem magamnál lettem volna, hanem másnál, ahol nagyon jó volt nekem. Aztán újra hazakerültem, és most inkább elköltözöm. Kicsit még zavaros, de kifejezi, hogy miken visz végig az élet. Változások és visszatérések egy időben.
Megnyugodtam, megbékéltem, megbocsátottam. Ahogy sétáltam, és futottak el mellettem a futók, suhantak el a biciklisták, tudatosan figyeltem arra, hogy én ne menjek gyorsabban. Élveztem, ahogy zajlik az élet, és én mégis a saját tempómban és világomban lehetek. Aztán rájöttem, hogy "menetiránnyal szemben" megyek, és besoroltam a helyes sávba. Itt jó sok száraz falevél volt, aminek imádom a hangját.
Azt hiszem, lassan tényleg a helyemre kerülök :)