A mai nap megint rávilágított arra, hogy mennyire fontos, hogy tudják az ügyfeleim, hogy mit is csinálok én coaching közben.
Nagyon fontos, hogy coachként vagyok jelen, azaz nem Czinke Anitaként. Nincsenek bennem az én problémáim, az én érzéseim, tisztán arra koncentrálok, amit ügyfelem mond, érez, és ezekre személyesen érzelmileg nem reagálok. Nem leszek dühös, nem haragszom meg- amit lehet, hogy barátként megtennék. Ilyen értelemben ilyenkor nincsenek saját érzéseim. A gondolataim kizárólag akörül forognak, akit hallgatok. A legfontosabb akkor az, hogy mivel tudok neki segíteni.
Nagyon fontos, mert sokakat befolyásol, hogy olyankor nem ítélem meg a hallottakat. Nincs jó vagy rossz. Nincs "na most mit gondolhat rólam". Válaszok vannak, amik nem is nekem szólnak igazából, hanem az ügyfélnek. Az ügyfelem válaszai az én kérdésemre, de ezek neki szólnak igazán. És ez a legfontosabb, néha nem is kell azokat hangosan kimondani :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése