Az elengedés tényleg nem egyszerű téma. Ösztönösen kapaszkodunk. Biztonságot ad, mert jó valahová, valakihez tartozni, mert az elengedés sokszor félelmetes... Nagyon megdöbbentő volt számomra az, amikor elkezdtem wakeboardozni tanulni, ugyanis a kezdeti indulási nehézségek után azt volt a legnehezebb számomra, hogy megtanuljam, hogy elengedjem a kötelet akkor, amikor már a deszka régen leoldott a lábamról. Igazából mint egy kishal csak lógtam ilyenkor tehetetlenül a kötélen, és ez egyáltalán nem volt biztonságos. Mégis kapaszkodtam a kötélbe, mert úgy éreztem, ez ad biztonságot...
Ha kapaszkodom olyan helyzetekbe, érzésekbe, amikbe már nem kellene, mert jobb őket elengedni, sokszor eszembe jut ez az élmény...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése